Mint minden háznak, a faháznak is szüksége van egy erős és stabil alapra annak érdekében, hogy biztosítsa annak szerkezetét. Ahogyan egy hajó kiegyensúlyozza magát a vízen, egy jól megtervezett alap is lehetővé teszi a faháznak, hogy egyenletesen süllyedjen a talajba, megelőzve ezzel a repedéseket, a görbülést és a fa torzulását.
Hogyan vehetjük észre, hogy nem megfelelő az alap?
A legtöbb faház esetében nincsenek repedések, de a faanyag csavarodása és vetemedése sajnos előfordulhat. Ezt a tető héjazatán vehetjük észre legkönnyebben, mégpedig úgy, hogy a cseréptető hullámos lesz, a fémlemez pedig gyűrött. Ebben az esetben természetesen nem dől össze a faházunk, de esztétikailag nem lesz szép, ezért fontos megismernünk az alapozás csínját-bínját, mielőtt megbízunk egy mesterembert a kivitelezéssel.
A stabil alap előkészítése
A betonozástól sokan félnek, de a folyamat igazából egyáltalán nem bonyolult. Így még ha minden kőműves szakember be is van táblázva az adott időszakra, és senkit se találunk, magunk is kibetonozhatjuk a faház alapját! Na de hogyan?
Első és legfontosabb tippünk: a folyamatot érdemes olyan ruhában végezni, amit nem sajnálunk, így lehetőség szerint legyen rajtunk egy kényelmes gumicsizma.
- Majd első lépésként tűzzik ki az alaptest széleit, ehhez fa vagy fém cöveket és zsinórt használva. Ha nem tudunk cöveket keríteni, akkor használhatunk nagyobbfajta szeget is. A lényeg az, hogy a zsinórállás ne mozduljon el az alapgödör kiásása közben!
- Majd ezt követően ellenőrizzük le, hogy megfelelő-e az összes méret.
- Harmadik lépésként pedig kezdjük meg az alapgödör kiásását.
Egy átlagos kerti faház esetében ez 5-7 cm, az oszlopok alatti pontalapnál 45-50 cm mély szokott lenni. Amikor már elég mélyre ástunk, lapáttal tisztítsuk meg a gödröt az összes szennyeződéstől és törmeléktől.
- Utolsó lépés: a betonozás
Végül következhet maga a betonozás, a betonkeverék bedolgozása az alapgödörbe. Ez a munka leglátványosabb része, mivel a faház alapja itt nyeri el közel végső formáját. A bedolgozás előtt keverjük át a frissbetont lapáttal, betonkeverővel vagy egy keverőszárral.
Amikor a betont öntjük vagy lapátoljuk (ez képlékenységi szinttől függ), figyeljünk arra, hogy ne magasról ejtsük bele az alapgödörbe, hiszen ha a túl magasról történik a betonozás, akkor a beton szétosztályozódik és/vagy „fészkes” lesz!
A bedolgozás utolsó lépése a frissbeton simítása, amelyet egyenes léccel hajthatunk végre, vízszintesen. A profik ehhez szintezőlécet használnak. Ez egy 2-3 m hosszú, alumínium anyagú, vízmértékkel ellátott léc.
Az alaptest készítésének utolsó lépése a zsaludeszkák eltávolítása.
Erre akkor kerülhet sor, amikor a beton már legalább pár napos és járható, tehát elbírja egy felnőtt ember testsúlyát.
Milyen időben kell/érdemes betonozni?
Fontos tudnunk, hogy betonozni +5°C alatt szigorúan tilos!
Azonkívül, hogy könnyebben megfázhatunk, inkább a beton szilárdulása okozza a nagyobb gondot a hidegben, ugyanis a frissbetonban lévő víz könnyen megfagyhat, ezáltal a beton nem tud megkötni.
Emellett pedig a nagy melegben (20-25°C felett) fontos, a járható betont időközönként öntözzük meg!
Az öntözés szerepe a keverővíz pótlása, mivel a melegben az elpárolog a keverékből. A beton kötésének alapja a hidratáció, amelyhez a megfelelő mennyiségű víz elengedhetetlen!
A beton 28 napos korára köt meg, ám a teljes szilárdságát azonban csak később éri el. Mindig az aktuális gyártó adja meg, hogy hány napos beton szükséges a faház szerkezeteinek fogadására.
További hasznos tippekért és információkért érdemes bekövetni Kertiház.hu Facebook és Instagram oldalát!
0 hozzászólás