Egy mesébe illő történet az újrahasznosításról
Amerikában, pontosabban Nyugat-Virginiában (mint tudjuk, ez egy népszerű helyszín az amerikai horrorfilmek számára), egy művész házaspár félezer dollárból és egy régi pajta faanyagából épített magának egy mesébe illő kis erdei kabint.
A ház elkészítéséhez különböző bolhapiacokról gyűjtöttek hozzá jó néhány ablakszárnyat és ablakot, illetve berendezési tárgyakat, bútorokat. Az ablakok mindegyike egy darabka történelem. Nincs közöttük két egyforma és a származásukat tekintve is több vidékről származnak. Az egyterű kabint vintage stílusban rendezték be és még egy kis tűzhelyet beépítettek a házikóba.
Az építkezés komoly előkészítéssel járt a pár részéről és kiváló példát nyújtanak arra, hogy hogyan lehet egy használaton kívüli, jó állapotú faházat újrahasznosítani.
Hogyan és milyen fákat tudunk újrahasznosítani?
Szerencsére, ha csak olyan bontott alapanyag áll rendelkezésünkre, amelynek az idők során már romlott az állapota, lehetőségünk van ezt felújítani!
Ám erre csak akkor van lehetőségünk, ha gomba vagy rovar még nem támadta meg a fát, illetve a nedvesség és a korhadás hatásai sajnos nem kerülhetők ki teljesen.
Ilyenkor általában a keresztmetszet szűkítése, a faanyag külső rétegének eltávolítása segíthet a problémán.
A bontott faanyag egyik hatalmas előnye, hogy már teljesen kiszáradt és szervetlen anyagként működik, ennek eredményeként nincs akkora mozgása a páratartalom vagy hőmérsékletváltozás hatására, mint egy friss faanyagnak, valamint a gombák és rovarok kevésbé szeretik.
A bontott anyagról lefűrészelt, elhasználódott felesleget faaprítékként eltüzelhetjük (például egy családi szalonnasütés alkalmával), tehát még ez is hasznosítható!
Egy tetőszerkezet felújításakor csak a főtartókat kell kicserélni új faanyagra egy nagyobb háznál, a többi lehet bontott is.
Egy kis faháznak akár az összes tartóeleme lehet újrahasznosított fa, mivel itt általában jóval kisebb a terhelés és a kívánt keresztmetszet is. A fagerenda külső rétegének lefűrészelése után a faanyagot perzseléssel vagy festéssel tartósíthatjuk. Ez történhet lazúrozással, lakkozással, olajozással vagy impregnálással. Utóbbit a még száradó faanyag esetében nem ajánlott használni, mert gátolja a szellőzést, bontott fánál viszont már jó megoldás lehet.
Hogyan leheljünk új életet a fába?
Fontos tudni, hogy a lekezelés előtti pácolás új színt adhat a felületnek, ezt is érdemes kipróbálni az anyag lekenése előtt.
Lehet hallani olyan fa tartókról, amelyek akár több évszázada szolgálnak mestergerendaként és még mindig jó állapotban vannak. Ebben nincs semmi trükk!
Régen nagyobb keresztmetszetű elemeket használtak, mint manapság, ezért a régi gerendák korhadt rétegét levágva még megfelelően vastag tartót kapunk.
Ha egy 50-80 éves, kivágott fából gerenda lesz, az még több száz évig használható marad, majd ezután felújítható és így még tovább használhatjuk.
Ha mindenki ilyen környezettudatosan gondolkozna a világban, akkor valószínűleg nagyobb területű erdők, több csapadék és jobb termés, kevesebb éhezés lenne.
Ám egy ponton, több évszázad és sok generáció után a fa teljesen elkorhad és le kell cserélni, így véget is ér a fa élete.
Így a cikk végére visszaértünk a történet elejéhez, a faültetéshez és tudatos erdőgazdálkodáshoz.
0 hozzászólás